2013. július 30., kedd

Gyerekrajz - Rajzelemzés, grafomnézis

2013. július 12., péntek

Játékos írásgyakorlatok a nyári szünetben

Íráskép kialakulása-kialakítása kisiskolás korban


Itt a nyár. Kicsit több időnk van egymásra. Lehet írásjátékkal is párbeszédes együttlétet kialakítani. Én is írok valamit valamekkorában neked valamilyen színnel, és te is írjál válaszul nekem azt és úgy, ahogy neked jólesik. Ez folytatható, amíg kedvünk van. Lehet viccesen, lehet érzéseket leírva, lehet egy-egy szóhoz tulajdonságokat párosítani, vagy bármit. Ötlet kérdése az egész.. Szabad továbbgondolni… és szabad, sőt kell a gyermek ötleteiből kiindulva, arra építve, az érdeklődésére alapozva indítani az írásjátékokat, akkor biztosan szívesebben fog a szabályokkal teli iskolai füzetbe is írni, hiszen addigra jó barátai lesznek a betűk, szavak. Az íráskép pedig gyakorlással és nyugodt írásbiztonsággal párosulva, egyre szebb lesz.

Érdemes a nyári szabad időszakot ilyen játékos írásra is felhasználni, hiszen a közösen töltött idő mindig a közös öröm. Az együtt átélt élmények vissza nem hozható, megismételhetetlen de bármikor felidézhető pillanatai az életünknek.

Írásérettség 6-7 évesen alakul ki. Szükséges hozzá a megfelelően kialakult idegrendszer, látás, hallás, csont- és izomrendszer épsége.

Eleinte az íráselemeket tanulják a gyermekek, melyek az óvodai feladatokból ill. a spontán rajzolásból már ismertek számukra. Első osztály végére kialakul a tanult folyóírás. Nem egyszerű ám a betűtanulás, hiszen abba egy felnőtt sem gondol bele, hogy az írás és olvasás együtt jár. Így a magyar abc 42 betűje nem 42, hanem 4x 42 betű felismerésén alapul. (Írott kicsi, írott nagy, nyomtatott kicsi és nyomtatott nagy.) Ugye nem is olyan kevés? Nem csak megjegyezni, de 2x 42-t leírni is tudni kell, és nem szabad ám összekeverni a hasonló írásmozdulatú betűket.

Akinek logopédiai gondja van, az máris nehezebben veszi az akadályt, aki pedig kétnyelvű, vagy más anyanyelvű, szintén nehezebben birkózik meg az elvárásokkal. Ehhez még a helyesírás is azonnal hozzájön és megspékelődik azzal, hogy a figyelemkoncentrációs kitartása milyen volt a csemetének, ha kicsit máshova is figyelt, akkor kihagyások lehagyások is lehetnek a szövegben a helyesírási és egyéni tévedések mellett.…

Persze azt sem szeretik a felnőttek, ha radíroz és csúnya, ha satíroz, ráír, átjavít. Pedig aki nemcsak észreveszi a hibáit, hanem javítani is próbálja, azt el kell ismerni és segíteni, hogy szebb legyen a későbbi íráskép.
Szóval, nincs könnyű dolga a gyerekeknek.
Az íráskép, - a rajzoláshoz hasonlóan - a lapon elhelyezett vonalak rendezettségéből, egyenletességéből vagy bizonyos változások együttesének hatásából áll össze.

Míg rajzban nincs előírva, hogy mekkora formák, milyen elhelyezésben sorakozzanak a lapon, addig az írásnál ez szabályozottabb. Először is: balról jobbra kell haladni, hiszen az írás folyamatossága ezt kívánja meg, míg a rajz sorrendje tetszőleges volt. A méret a vonalazásokhoz igazodik. Álló és szépen kerekített betűkből áll. Vagyis szeretnék, hogy álljon. Szeretné a tanító, szülő és a gyermek is, hiszen a megfelelés vágya, az elfogadottság kritériuma. Sajnos ez nem mindig sikerül. Elsőben még nagy az igyekezet, de később, ahogy az írás kezd automatizálódni - abba ne menjünk most bele, hogy akinek az elején is megerőltető és kudarccal teli volt az írástanulás (netán az olvasás is), annak milyen is lesz a hozzáállása a tanuláshoz, iskolához, tekintélyhez, társakhoz….- egyre egyénibb jelleget ölt az íráskép.

Tulajdonképpen, már az első írásoktól megfigyelhető lenne jobban az írás egyéni jellege, ha hagynánk őket elég nagy (/A/4) üres lapon írni. Az betűk mérete, lendülete, szavak sorok elhelyezése sokkal valóságosabb, természetesen kifejezőbb lenne.
Aki szeretné, kipróbálhatja, hogy nagy üres lapra bármilyen színnel és eszközzel hagyja írni is gyermekét és figyelje meg az eltérést az iskolai és a szabad írás között. Érdekes különbségeket fog észrevenni.

Az írásban, a gyermek személyisége éppen úgy megjelenik, mint a rajzokban. A jól olvasható, rendezett és egyenletes íráskép kialakulásához kellene, hogy legyen lehetősége, szívesen írni, kötetlenül. A kötött-kötelező méret, - 2 vonal között -, elhelyezés - 2 margó között -, meghatározott színnel és eszközzel - grafit ceruzával -, stb. maradjon meg a szabályokkal teli iskolai életnek.

A betűk formáját, gördülékeny vonalvezetését és megfelelő nyomatékát, harmonikus kivitelezését nyugodtan, játékosan gyakorolhatjuk együtt nagyobb lapokon és kevesebb kötöttséggel. Írjon kedve szerint választott vagy másolt szavakat, mondatokat. Különböző méretekkel kísérletezhessen, választhasson a változók sokasága közül, szín, eszköz, szavak, méretek, nyomaték és így a betűk létrehozásának mozdulatai is mélyebben rögzülnek.

Makra Ildikó
 
Forrás:

http://www.csaladinet.hu/hirek/szabadido/hobbi_kreativitas/14373/iraskep_kialakulasa-kialakitasa_kisiskolas_korban 

Tanulási zavarok tünetei

Tanulási zavarok

Diszgráfia/ diszlexia/ diszkalkulia általános tünetei




Amennyiben minimum 5-5 jellemző ráillik a gyermekre, fennáll a tanulási zavar kockázata, érdemes szakemberrel megvizsgáltatni.




Értelmi

· Intelligencia ép vagy magas.

· Gyors felfogású, értelmes, logikus.

· Ami érdekli, azt könnyen megjegyzi.

· Gondolati ugrások jellemzik.

· Gyorsabban gondolkodik, mint cselekszik.

· Rövidtávú emlékezete gyenge, memóriazavar.

· Egymás utáni 2-3 utasításra nem tud visszaemlékezni.

· Nem látja meg az azonosságokat és különbségeket.

· Hasonló látási és hallási észleléseket kever.

· Érzékelési zavarok fordulnak elő.

· Időben rosszul tájékozódik, időérzéke fejletlen.

· Auditív és vizuális ritmusokat nem tud visszaadni.

· Utasításokat hiányosan jegyez meg /ez is hibaforrás/.

· Teljesítménye alacsony vagy ingadozó.

· Csapongó gondolatok, torlódó asszociációk.

· Koncentrációs nehézség.

· Sorrendiségi hibák minden szinten.

· Figyelmi ingadozás, -elterelhetőség, -ugrálás.

· Érdeklődése kialakulatlan /minden egyszerre vagy semmi sem igazán, tartósan/.

· Tanulási szituáción kívül érdeklődő, figyel.

· Lényegkiemelő képessége gyenge, minden egyformán fontos számára.


Számolás

· Azonos számú korongot térben széthúzva többnek lát.

· Relációs jelet rosszul tesz ki, mert nem tudja értelmezni.

· Gyorsabban mutatja, mint kimondja a számot ezért ujjal való számlálása is hibás.

· Nehezen jegyzi meg a számokat, számsorokat.

· Elmosódottnak látja a számokat.

· Nehezen tanulja a szorzótáblát.

· Hiányos és /vagy hibás fogalmak a számokról, mennyiségekről, nagyságrendekről, matematikai műveletekről.

· Felcserélt számok, megfordított /minden irányba -63, 36, 93, 39-/ számok.

· Számcserék hallás és másolás után is.

· Hasonló alakú és/vagy írómozdulatú számok cseréje.

· Számjegyeket kihagy.

· Nem veszi észre a hibát sem a szám leírásakor, sem a művelet közben vagy végén.

· Ahányszor megoldja ugyanazt a példát, mindig más eredményt kap, és nem tudja visszakeresni hol rontott, mert nem látja.

· Aránytalanul hosszú időt tölt egy-egy számolási feladattal.

· Kimerül a matematikafeladatok közben.

· Számfogalom és mennyiség összefüggésében téved.

· Számtani szimbólumokat nem érti, vagy felcseréli a műveleteket.

· Rengeteg gyakorlás sem hoz eredményt a matematikai előrehaladásban, csak ront a helyzeten.

· Amit tanult gyorsan felejti, így nincs mire építkeznie. Egyre kevésbé érthető a számok birodalma a számára.

· Tízes, százas ezres átlépésekor elakad.

· Nehezen folytat számsorokat fejszámoláskor elfelejti a közbülső eredményeket, sőt egyszerű számsort sem tud megjegyezni. /rendszám, telefonszám, kódok, szobaszám…stb/.

· Visszafelé, 10-től sem tud sorban számolni.

· Rímekkel jobban tanul: 5x5 az 25, 6x6az 36… ami nem rímel, nem megy…/7x7nek a vége nem 7re végződik…

· Téri, idői folyamatokat sem tud megfogalmazni, nem érzi.

· Szöveges matekpéldában nem igazodik el, képtelen értelmezni, mi mihez kapcsolódik.

· Nehezen tanulja a hagyományos órát. /60 után van váltás nem 100-nál./


Olvasás

· Elmosódottnak látja a betűket.

· Nem szeret olvasni.

· Olvasásnál sort téveszt, /ugrik fel vagy le.

· Mást olvas, mint ami le van írva.

· Ragot, szót megfordít.

· Szóvégeket lehagy, vagy pontatlanul folytat. /”Kitalálja” a végét./

· Betűket téveszt, kihagy.

· Szótagokat felcserél, megfordít.

· Nem emlékszik, mit olvasott.


Beszéd

· Megkésett beszédfejlődés.

· Beszédhibák.

· Hallási szelekció nehéz.

· Hosszabb szavak kimondása gondot okoz.

· 10-nél több hangot hibásan ejt.

· Keveri a zöngés-zöngétlen hangokat.

· Irányjelölő fogalmakat nem ért vagy felcserél.

· Viszonyszavakat rosszul használ, vagy utasításkor téveszti.

· Kevés és bizonytalan szókincs.

· Tőmondatok használata.

· Leíró, „érzelemtelen” vagy agresszív körülírások, történetmesélések.

· Halandzsázás, „se füle-se farka történetek”.

· Sajátos szavakat, szóösszevonásokat alkalmaz.

· Ismétlődő elemek.

· Kapkodó beszéd, hadarás, locsogás-fecsegés, elmosódó beszéd.

· Zaklatott beszéd, beszéd-kényszer, amit nem tud leállítani.

· Befejezetlen szavak, mondatok, történetek.

· Nem érdekli a mese, nehezen tanul verset, mondókát, dalokat.

· Szövegek tartalmát nem tudja lényegkiemelően visszaadni.

· „Költ” a mese, vers visszamondásnál.

· Szavak, mondatok után-mondása nehéz.

· Pontos, szó szerinti visszaadás sikertelen.

· A nyelvtani, fogalmi szabályok számára nehezek.

· Idegen nyelvet nehezen tanul.


Mozgás

· Mozgászavar.

· Túlmozgás, hiperaktivitás, élénkség vagy túlzott lassúság.

· Összerendezetlen, sokat esik, megüti magát.

· Bizonytalan, ügyetlen mozgás. Ismétlődő elemek.

· Kimaradt vagy megkésett mozgásfejlődési fázis.

· Térben rosszul tájékozódik /fent-lent, jobbra-balra, középen.../

· Keresztezett mozgásokat nehezen vagy nem kivitelez.

· Gyors, nem célszerű mozgások.

· Távolságokat nem tud megbecsülni, /mellényúl, lelök, stb…

· Nem oda néz, amit csinál… /”Jobbra néz és balra megy, átesik tárgyakon../

· Lépcsőn bizonytalan vagy utánlépéssel jár.

· Fejletlen egyensúlyérzék.

· Nehezen tanul meg kerékpározni, síelni, úszni.

· Mindig mozog, mégsem halad…

· Görcsös, görnyedt, rossztesttartású.

· Jelre nem tud azonnal megállni.


Finom mozgás

· Vizuális szelekció nehéz /alak-háttér percepció/.

· Szem-kéz koordináció gyenge, vizuális fixációs problémák.

· Szemkontaktus gyenge.

· Sokat pislog, szemet dörzsöl és panaszkodik a látására /ép látásnál is.

· Evőeszköz használata problémás, csúnyán eszik.

· Nehezen vág ollóval.

· Nehezen fűz, köt masnit és csomót, cipzárral, gombolással gondjai vannak.

· Rajzban, festésnél leszalad a vonal a papírról, /nehezen tart határokat/.

· Rajzai hiányosak.

· Emberrajza korától elmarad, szegényes.

· Eszközfogás és/vagy -tartás rossz.

· Vonalkapcsolódások pontatlanok.

· Nyomaték változó.


Írás

· Írómozgások ügyetlenek, görcsös vagy renyhe.

· Írása nehezen olvasható.

· Szálkás, szögletes, szűk betűk.

· Csúnya írás, sok hibázás.

· Javítgatás átírás, ráírás, radírozás, kivakarás, elfedés.

· Vizuálisan vagy auditívan hasonló képzésű betűk elírása.

· Elhelyezési nehézség /margóba lóg, vonal alá-fölé csúszik.

· Mérettartási nehézség.

· Felfelé húzott vagy lemaradó ékezetek, áthúzások, mondatvégi pontok.

· Nem érzi, hol kell vessző a mondatban.

· Szóközök változók.

· Nem szeret elválasztani sorok végén.

· Egybeír szavakat.

· Dőlésingadozás.

· Sajátosan képzett betűk.

· Különbözően leírt azonos betűk.

· Maszatos, rendezetlen füzet.

· Egyenetlen íráskép, kuszaság.

· Sorirányok és -hosszak változók.

· Neveket, mondatokat kisbetűvel kezd.

· Helyesírási hibák /hosszú-rövid cserék.

· Pontatlan másolás / 2-3 betűnként vagy szavanként másolva is/.

· Erős nyomás vagy indokolatlan felemelgetése az írószernek.

· Régies írásmódú nevek, idegen kifejezések írása hibás.

· Írástempó lassú.

· Szóvégeket lehagy, vagy pontatlanul folytat.

· Betűket téveszt, kihagy,

· Szótagokat felcserél, megfordít.

· Nem emlékszik mit írt le. /tartalma/

· Hibásan leírt szót jól olvassa ki /nem látja a hibát/.

· Nyelvtani műveletek megértése, megjegyzése és alkalmazása problémás.

· Kudarcai miatt feszülten ír és tovább hibázik.


Testkép

· Kialakulatlan testvázlat.

· Keveri jobb és bal kezét.

· Kialakulatlan dominancia.

· Keresztdominancia.


Játék, munka, feladatok

· Befejezetlenség, halogatás, félbe hagyás.

· Céltalan csapongás.

· Ismétlődő elemek.

· Felületes megoldások.

· Nagy tömegben, frontálisan nehezebben dolgozik.

· Mikrocsoportos, páros vagy egyéni munkákban jobban teljesít.

· Kerüli a kihívásokat.


Érzelmi élet

· Érzelmi labilitás, bizonytalanság.

· Megoldatlan feszültség levezetés.

· Magányos, peremhelyzetű,.

· Szorongó, félelmei vannak.

· Nem vállal azonosulást.

· Érzelmeket nehezen ismer fel, tévesen értelmez.

· Diszharmónia.

· Céltalanság.

· Belső feszültség, zaklatott, kiegyensúlyozatlan.

· Védtelenség érzés, elhagyatottság-érzés.

· Zárkózottság, visszahúzódás, bátortalanság.

· Infantilis agresszió /csipkelődés, bosszantás, piszkálódás/.

· Feltűnően nagy különbség van jó és rossz napjai között.

· Bizonyos napokon teljesen széteső, máskor összeszedettebb. Minden befolyásolja: az időjárás /légnyomás/, élelmiszerek, testi állapota, fáradtsága, stb.

· Túlérzékeny, sértődékeny, sírós, hisztis, dühében agresszív.

· Alacsony önértékelés, kisebbrendűségi érzés,


Akarati tulajdonságok

· Kontroll-képtelen.

· Sérült vagy kialakulatlan én-védelmi megoldások.

· Türelmetlen, impulzív.

· Fegyelmezetlen.

· Akarati erőfeszítés nehezére esik.

· Engedetlen.

· Látszólag indokolatlan dühkitörések.


Társas kapcsolatok

· Hozzáér másokhoz, /bökdös, ütöget, ..

· Elveszi, amivel más éppen dolgozik vagy játszik.

· Tiszteletlen, de nincs ezzel tisztában.

· Nem tartja be a távolságokat, határokat, szabályokat sem térben, sem a kapcsolatokban.

· Zavarja mások egyéni és csoportos tevékenységét.

· Nem vesz másokat figyelembe.

· Nem látja át a helyzeteket, így folyamatosan konfliktusokba bonyolódik.

· A visszautasítás és kudarc rendkívüli erővel érinti.

· Nincs tudatában, hogy zavarja környezetét kivárás-képtelenségével.

· Nem látja át, mit csinál rosszul, nem érzi a konfliktusok okát, nem érzékeli, hogy mivel idézi elő az elutasítást.

· Saját szabályokat alkot, de azokat sem képes betartani.



Az elsődleges okokra épülve alakul ki másodlagos, harmadlagos tünetként:



· Negatív énkép, bizonytalan ego

· Magatartás-zavar, viselkedés-zavar,

· Személyiségzavar, pszichés és pszichoszomatikus zavarok







A gyermek személyisége torzul, amennyiben nem kap időben segítséget.

















Szakirodalom:

Porkolábné Balogh Katalin munkái

Kuhn Gabriella munkái

Fodor Zoltán: diszlexiára és diszkalkuliára utaló jelek - fejlesztők.hu


Forrás: www.iraszavar.hu