Fejlesztő pedagógusként fontosnak tartom, hogy a szülők minél több információhoz juthassanak az óvoda-iskola átmenettel kapcsolatban.
Ehhez próbálok segítséget nyújtani a feltöltött videókkal és leírásokkal.
A blogban a fejlesztő pedagógia mibenlétéről, az iskola előkészítőkről, otthon is elkészíthető játékokról és egyéb lényeges dolgokról írok.
Többek között a különböző részképesség területekről, tanulási zavarról, hasznos játékokról.
Most mutatok egy példát arra, hogyan mire lehet egy színezőt használni a színezésen kívül,
mennyire sokféle készséget tudunk vele alapozni.
Azt mondják, hogy 7 percenként érdemes tevékenységet váltani, mert addig vagyunk képesek egy huzamban figyelni, koncentrálni egy adott tevékenységre.
A kép alatt látható felsorolásban szereplő kérdések, feladatok észrevétlenül, játékosan fejlesztik gyermekünket. Ennek az alapozásnak nagyon jó hasznát fogja venni iskolakezdéskor, és úgy általában.
Melyik oldalon ül Peppa? A kép jobb vagy bal oldalán? (téri tájékozódás)
Melyik kezében van az ecset? (testséma)
George-nak melyik kezében van az ecset? (testséma)
Milyen betűk vannak a hűtőre ragasztva? Mondj olyan szavakat, amik A hanggal kezdődnek! (pl. ablak, ajtó, asztal) (beszédészlelés)
Milyen alakja van az órának? (kör) Minek van még kör alakja a képen? (a malacok orra, arca, szeme, a mosógép ajtaja, a tűzhely kapcsolói, a függöny mintája stb.) (vizuális észlelés)
Hányat mutat az óra? Melyik szám van a 8 előtt és mi van utána? (matematika)
Rajzolj az asztal alá egy cicát! (relációk)
Rajzolj egy madarat az ablak jobb felső sarkába! (téri tájékozódás síkban)
Nyomtassunk ki még egy példányt a színezőből, vágjuk fel 4-10 részre. Rakja ki gyermekünk.
Jó szórakozást és közös időtöltést kívánok mindehhez!
A fejlesztésről érdemes azt tudni és szem előtt tartani, hogy nem korrepetálásról, gyakorlásról van szó ezeken az alkalmakon. Fontos tehát különbséget tenni a kettő között. Az alapkultúrtechnikák (írás, olvasás, számolás) elsajátításához szükséges részképességek "megerősítése" történik a fejlesztés során. Vagyis a különböző percepciós területekre koncentrálunk, úgy, mint látás, hallás, tapintás. A finommozgás mellett a nagymozgásoknak kiemelt szerepük van.
Minden gyerek más, és ahhoz, hogy véleményt tudjunk mondani egy kisgyerekről, főleg, hogy tanácsot tudjunk adni a nevelésében, ahhoz a kisgyereket nagyon kell ismerni. Nagyon kell tisztelni a gyerekekben az egyéniséget és a személyiséget. Azt vettem észre, hogy már a 4-5 éves gyereknek is igénye az, hogy őt, hogy az ő identitástudatát komolyan vegyék. Neki van a világról véleménye, mondanivalója, közölnivalója, pillanatról pillanatra tapasztalja meg, azt meg akarja beszélni, és azt felnőttként kell vele megbeszélni.
Az lenne a varázslat, hogy úgy legyünk partnerek, miközben ezt a partnerséget tudatosan fenntartjuk, hogy irányítani tudjuk a kialakult helyzeteket. Tehát én úgy gondolom, hogy ez a szakmai csúcsa ennek a munkának. A gyerekeknek a legtöbbje tulajdonképpen problémamentes felnőtt lesz. Tanácsot abban kell adni, hogyha figyeli a saját gyerekét, akkor miket vegyen észre ahhoz, hogy ő maga is el tudja dönteni, hogy akkor most lát valami furcsaságot, vagy nem. Például az, amikor a jobb kezével a bal térdét nem tudja érinteni, vagy nem tud úgy masírozni, hogy váltott keze, lába mozog, hanem jobb keze, jobb lába megy egy irányba, tehát ahogy emeli a jobb kezét, úgy emeli a jobb lábát is. Ott azonnal látszik, hogy valami nem alakult ki. Nem az a kérdés, hogy az én gyerekem sérült, vagy nem, hanem az a kérdés, hogy vajon mit vettem észre, ami más folyamat volt, mint aminek kellett volna lenni. Tehát igazság szerint ezeket érdemes figyelni. A szülők túlnyomó többsége megveszi a méregdrága játékokat a gyerekeknek, aztán játsszál vele. A játék nem mindig önmagában fejleszt. Ahhoz, hogy fejlesszen, a gyerekkel együtt kell játszani. Az én játékaim ugyanazok a játékok, amiket a szülők a játékboltban megvesznek. Ami többletet tudok hozzá adni, az az, hogy miközben a gyerek játszik, folyamatosan figyelem az ő játékra való reakcióját, hogy hol akad meg, hogy ha problémamegoldó játékot játszik, hogy mi az a pont, és mi az a szó, amivel tovább lehet ezt lendíteni, hogy az örömet a játék végén megszerezze. Nem arról van szó, hogy aki nem jár fejlesztő tanárhoz, az nem fog megtanulni írni, olvasni, vagy nem lesz belőle valamiféle szakember, ha felnő. Igazság szerint megkönnyítjük a gyerekek életét avval, hogy ha felszabadítjuk őket a meglévő gátlások alól. Ugyanakkor vannak olyan gyerekek, akik nem tudnak bizonyos képességekhez jutni, mert olyan korlátjaik vannak. Súlyos beszédhibás gyerekem, akiről azt mondták, hogy magatartás zavarai is vannak és nagyon nehezen illeszkedik a környezetébe és nem akar együttműködni semmiben, 60 percig úgy dolgozott velem a tükör előtt, hogy én magam csodáltam, hogy hogyan képes végig ülni 6-7 évesen velem egy ilyen foglalkozást, de ő annyira akarta, hogy szépen beszéljen. Sikerek azért vannak, a gyerekekkel való munka a legsikerorientáltabb munka a világon. Nem vagyok már fiatal, és úgy döntöttem, hogy az életemnek a befejező munkaszakaszát, azt fogom tenni, amit a legjobban szeretek és ami nekem a legtöbb sikerélményt adta az életben, és ezért csinálom most ezt. Talán azt kell, hogy mondjam, hogy soha nem voltak olyan ajándékpillanataim életem során, mint ahogy most vannak.
Hogyan vehetjük észre, ha valami nem stimmel a gyerekkel? Mit és hogyan figyeljünk a gyereken?
Ha figyeli a saját gyerekét, akkor miket vegyen észre ahhoz, hogy ő maga is el tudja dönteni, hogy ő most lát valami furcsaságot, vagy nem. Egy 3-4-5 éves kisgyereknek már olyan produkciói vannak, amivel jól mérhető, hogy az általános képességei milyenek. A legértékesebb jegy például a tér irányoknak a megkülönböztetése, hogy mennyire tudja a saját testén a jobb-bal oldalt használni és felismerni, és a különböző testrészeit hogyan tudja egymástól függetlenül mozgatni például. Nincs ebben olyan nagy titok, amit ne lehetne a szülők elé tárni. Például az, amikor a jobb kezével a bal térdét a gyerek nem tudja érinteni, vagy nem tud úgy masírozni, hogy váltott keze, lába mozog, hanem jobb keze, jobb lába megy egy irányba. Tehát ahogy emeli a jobb kezét, emeli a jobb lábát is. Ott azonnal látszik, hogy valami nem alakult ki. Hogyha az én gyerekem nem kúszott, hanem felmászott és ránk mosolygott az asztal széléről, majd pár hét múlva elindult, akkor az öröm, hogy a gyerek megy, de kimaradt az a gyakorlássor, ami megerősítette azokat az agyi folyamatokat, amik a mászásnak és a kúszásnak a feladata elvégezni. Tehát meg kell majd nézni, hogy itt maradt-e valami, vagy pedig át tudott lendülni a következő fokozatra. És ezek a dolgok fontosak, tehát nem az a kérdés, hogy az én gyerekem sérült, vagy nem, hanem az a kérdés, hogy vajon mit vettem észre, ami más folyamat volt, mint aminek kellett volna lenni. Igazság szerint ezeket érdemes figyelni. És akkor a félelem helyett, együttműködő partnert kell keresni, és keresni az utat, hogy miben jó, ahhoz, hogy ezek leküzdhetőek legyenek.
Figyelj csak! Azt szeretném tőled megkérdezni, hogy neked ma milyen napod van? Szomorú napod van vagy mosolygós? Na, meséld el, hogy miért van mosolygós napod?
- Mert ma minden jól ment.
- Minden jól sikerült. Például?
- Gyorsan felöltöztem, fogat mostam.
- Anya megdicsért. Az idő is szép.
(A mosolygós kép felkerül a tükörre.)
- Kíváncsi vagyok arra, hogy mi jut eszedbe arról, ha azt mondom, hogy mese? Gyűjtsünk szavakat a mesével kapcsolatban! Amit kitalálsz, azt leírom.
- Mesebeli kisemberek, az anya mesét olvas nekem, a mesétől elalszom.
- Meseszereplők eszedbe jutnak a mesével kapcsolatban? Valami kedvenc? Mondjál nekem egy-kettőt!
- Tappancs.
- Tappancs, ő kicsoda?
- Egy nyuszi.
Ingyenes beszédszűrés.
2. osztályos kisfiú beszédpercepciós fejlesztése az iskolában, fejlesztő foglalkozás keretében.
A beszédfejlesztés a fejlesztő foglalkozásoknak egy nagyon fontos részét teszi ki. Ezeket a célzott feladatokat azoknál a gyerekeknél alkalmazzuk elsősorban, akiknek a beszédmegértésében elmaradások vagy zavarok tapasztalhatók, de nagy szeretettel használjuk az egyébként elmaradást nem mutató gyerekeknek a szókincsfejlesztésében, beszédfejlesztésében is. Ez egy nagyon nagy türelmet és sok munkát igénylő feladat. A programot meghatározott terv szerint állítjuk össze, a gyereknek az elmaradásához igazítva. Az órai munka akkor lesz igazán eredményes, hogyha az iskolai foglalkozás az otthoni, szülő által végzett gyakorlással is kiegészül és a szülők bevonásával történik.
Hasznos könyvek otthoni fejlesztéshez is:
László M. Ágnes: Beszédértés
László M. Ágnes: Beszédészlelés (CD - melléklettel)
Dr. Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése óvodásoknak
Dr. Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése iskolásoknak
