Tanulási zavarok tünetei

Tanulási zavarok

Diszgráfia/ diszlexia/ diszkalkulia általános tünetei



Amennyiben minimum 5-5 jellemző ráillik a gyermekre, fennáll a tanulási zavar kockázata, érdemes szakemberrel megvizsgáltatni.




Értelmi

· Intelligencia ép vagy magas.

· Gyors felfogású, értelmes, logikus.

· Ami érdekli, azt könnyen megjegyzi.

· Gondolati ugrások jellemzik.

· Gyorsabban gondolkodik, mint cselekszik.

· Rövidtávú emlékezete gyenge, memóriazavar.

· Egymás utáni 2-3 utasításra nem tud visszaemlékezni.

· Nem látja meg az azonosságokat és különbségeket.

· Hasonló látási és hallási észleléseket kever.

· Érzékelési zavarok fordulnak elő.

· Időben rosszul tájékozódik, időérzéke fejletlen.

· Auditív és vizuális ritmusokat nem tud visszaadni.

· Utasításokat hiányosan jegyez meg /ez is hibaforrás/.

· Teljesítménye alacsony vagy ingadozó.

· Csapongó gondolatok, torlódó asszociációk.

· Koncentrációs nehézség.

· Sorrendiségi hibák minden szinten.

· Figyelmi ingadozás, -elterelhetőség, -ugrálás.

· Érdeklődése kialakulatlan /minden egyszerre vagy semmi sem igazán, tartósan/.

· Tanulási szituáción kívül érdeklődő, figyel.

· Lényegkiemelő képessége gyenge, minden egyformán fontos számára.


Számolás

· Azonos számú korongot térben széthúzva többnek lát.

· Relációs jelet rosszul tesz ki, mert nem tudja értelmezni.

· Gyorsabban mutatja, mint kimondja a számot ezért ujjal való számlálása is hibás.

· Nehezen jegyzi meg a számokat, számsorokat.

· Elmosódottnak látja a számokat.

· Nehezen tanulja a szorzótáblát.

· Hiányos és /vagy hibás fogalmak a számokról, mennyiségekről, nagyságrendekről, matematikai műveletekről.

· Felcserélt számok, megfordított /minden irányba -63, 36, 93, 39-/ számok.

· Számcserék hallás és másolás után is.

· Hasonló alakú és/vagy írómozdulatú számok cseréje.

· Számjegyeket kihagy.

· Nem veszi észre a hibát sem a szám leírásakor, sem a művelet közben vagy végén.

· Ahányszor megoldja ugyanazt a példát, mindig más eredményt kap, és nem tudja visszakeresni hol rontott, mert nem látja.

· Aránytalanul hosszú időt tölt egy-egy számolási feladattal.

· Kimerül a matematikafeladatok közben.

· Számfogalom és mennyiség összefüggésében téved.

· Számtani szimbólumokat nem érti, vagy felcseréli a műveleteket.

· Rengeteg gyakorlás sem hoz eredményt a matematikai előrehaladásban, csak ront a helyzeten.

· Amit tanult gyorsan felejti, így nincs mire építkeznie. Egyre kevésbé érthető a számok birodalma a számára.

· Tízes, százas ezres átlépésekor elakad.

· Nehezen folytat számsorokat fejszámoláskor elfelejti a közbülső eredményeket, sőt egyszerű számsort sem tud megjegyezni. /rendszám, telefonszám, kódok, szobaszám…stb/.

· Visszafelé, 10-től sem tud sorban számolni.

· Rímekkel jobban tanul: 5x5 az 25, 6x6az 36… ami nem rímel, nem megy…/7x7nek a vége nem 7re végződik…

· Téri, idői folyamatokat sem tud megfogalmazni, nem érzi.

· Szöveges matekpéldában nem igazodik el, képtelen értelmezni, mi mihez kapcsolódik.

· Nehezen tanulja a hagyományos órát. /60 után van váltás nem 100-nál./


Olvasás

· Elmosódottnak látja a betűket.

· Nem szeret olvasni.

· Olvasásnál sort téveszt, /ugrik fel vagy le.

· Mást olvas, mint ami le van írva.

· Ragot, szót megfordít.

· Szóvégeket lehagy, vagy pontatlanul folytat. /”Kitalálja” a végét./

· Betűket téveszt, kihagy.

· Szótagokat felcserél, megfordít.

· Nem emlékszik, mit olvasott.


Beszéd

· Megkésett beszédfejlődés.

· Beszédhibák.

· Hallási szelekció nehéz.

· Hosszabb szavak kimondása gondot okoz.

· 10-nél több hangot hibásan ejt.

· Keveri a zöngés-zöngétlen hangokat.

· Irányjelölő fogalmakat nem ért vagy felcserél.

· Viszonyszavakat rosszul használ, vagy utasításkor téveszti.

· Kevés és bizonytalan szókincs.

· Tőmondatok használata.

· Leíró, „érzelemtelen” vagy agresszív körülírások, történetmesélések.

· Halandzsázás, „se füle-se farka történetek”.

· Sajátos szavakat, szóösszevonásokat alkalmaz.

· Ismétlődő elemek.

· Kapkodó beszéd, hadarás, locsogás-fecsegés, elmosódó beszéd.

· Zaklatott beszéd, beszéd-kényszer, amit nem tud leállítani.

· Befejezetlen szavak, mondatok, történetek.

· Nem érdekli a mese, nehezen tanul verset, mondókát, dalokat.

· Szövegek tartalmát nem tudja lényegkiemelően visszaadni.

· „Költ” a mese, vers visszamondásnál.

· Szavak, mondatok után-mondása nehéz.

· Pontos, szó szerinti visszaadás sikertelen.

· A nyelvtani, fogalmi szabályok számára nehezek.

· Idegen nyelvet nehezen tanul.


Mozgás

· Mozgászavar.

· Túlmozgás, hiperaktivitás, élénkség vagy túlzott lassúság.

· Összerendezetlen, sokat esik, megüti magát.

· Bizonytalan, ügyetlen mozgás. Ismétlődő elemek.

· Kimaradt vagy megkésett mozgásfejlődési fázis.

· Térben rosszul tájékozódik /fent-lent, jobbra-balra, középen.../

· Keresztezett mozgásokat nehezen vagy nem kivitelez.

· Gyors, nem célszerű mozgások.

· Távolságokat nem tud megbecsülni, /mellényúl, lelök, stb…

· Nem oda néz, amit csinál… /”Jobbra néz és balra megy, átesik tárgyakon../

· Lépcsőn bizonytalan vagy utánlépéssel jár.

· Fejletlen egyensúlyérzék.

· Nehezen tanul meg kerékpározni, síelni, úszni.

· Mindig mozog, mégsem halad…

· Görcsös, görnyedt, rossztesttartású.

· Jelre nem tud azonnal megállni.


Finom mozgás

· Vizuális szelekció nehéz /alak-háttér percepció/.

· Szem-kéz koordináció gyenge, vizuális fixációs problémák.

· Szemkontaktus gyenge.

· Sokat pislog, szemet dörzsöl és panaszkodik a látására /ép látásnál is.

· Evőeszköz használata problémás, csúnyán eszik.

· Nehezen vág ollóval.

· Nehezen fűz, köt masnit és csomót, cipzárral, gombolással gondjai vannak.

· Rajzban, festésnél leszalad a vonal a papírról, /nehezen tart határokat/.

· Rajzai hiányosak.

· Emberrajza korától elmarad, szegényes.

· Eszközfogás és/vagy -tartás rossz.

· Vonalkapcsolódások pontatlanok.

· Nyomaték változó.


Írás

· Írómozgások ügyetlenek, görcsös vagy renyhe.

· Írása nehezen olvasható.

· Szálkás, szögletes, szűk betűk.

· Csúnya írás, sok hibázás.

· Javítgatás átírás, ráírás, radírozás, kivakarás, elfedés.

· Vizuálisan vagy auditívan hasonló képzésű betűk elírása.

· Elhelyezési nehézség /margóba lóg, vonal alá-fölé csúszik.

· Mérettartási nehézség.

· Felfelé húzott vagy lemaradó ékezetek, áthúzások, mondatvégi pontok.

· Nem érzi, hol kell vessző a mondatban.

· Szóközök változók.

· Nem szeret elválasztani sorok végén.

· Egybeír szavakat.

· Dőlésingadozás.

· Sajátosan képzett betűk.

· Különbözően leírt azonos betűk.

· Maszatos, rendezetlen füzet.

· Egyenetlen íráskép, kuszaság.

· Sorirányok és -hosszak változók.

· Neveket, mondatokat kisbetűvel kezd.

· Helyesírási hibák /hosszú-rövid cserék.

· Pontatlan másolás / 2-3 betűnként vagy szavanként másolva is/.

· Erős nyomás vagy indokolatlan felemelgetése az írószernek.

· Régies írásmódú nevek, idegen kifejezések írása hibás.

· Írástempó lassú.

· Szóvégeket lehagy, vagy pontatlanul folytat.

· Betűket téveszt, kihagy,

· Szótagokat felcserél, megfordít.

· Nem emlékszik mit írt le. /tartalma/

· Hibásan leírt szót jól olvassa ki /nem látja a hibát/.

· Nyelvtani műveletek megértése, megjegyzése és alkalmazása problémás.

· Kudarcai miatt feszülten ír és tovább hibázik.


Testkép

· Kialakulatlan testvázlat.

· Keveri jobb és bal kezét.

· Kialakulatlan dominancia.

· Keresztdominancia.


Játék, munka, feladatok

· Befejezetlenség, halogatás, félbe hagyás.

· Céltalan csapongás.

· Ismétlődő elemek.

· Felületes megoldások.

· Nagy tömegben, frontálisan nehezebben dolgozik.

· Mikrocsoportos, páros vagy egyéni munkákban jobban teljesít.

· Kerüli a kihívásokat.


Érzelmi élet

· Érzelmi labilitás, bizonytalanság.

· Megoldatlan feszültség levezetés.

· Magányos, peremhelyzetű,.

· Szorongó, félelmei vannak.

· Nem vállal azonosulást.

· Érzelmeket nehezen ismer fel, tévesen értelmez.

· Diszharmónia.

· Céltalanság.

· Belső feszültség, zaklatott, kiegyensúlyozatlan.

· Védtelenség érzés, elhagyatottság-érzés.

· Zárkózottság, visszahúzódás, bátortalanság.

· Infantilis agresszió /csipkelődés, bosszantás, piszkálódás/.

· Feltűnően nagy különbség van jó és rossz napjai között.

· Bizonyos napokon teljesen széteső, máskor összeszedettebb. Minden befolyásolja: az időjárás /légnyomás/, élelmiszerek, testi állapota, fáradtsága, stb.

· Túlérzékeny, sértődékeny, sírós, hisztis, dühében agresszív.

· Alacsony önértékelés, kisebbrendűségi érzés,


Akarati tulajdonságok

· Kontroll-képtelen.

· Sérült vagy kialakulatlan én-védelmi megoldások.

· Türelmetlen, impulzív.

· Fegyelmezetlen.

· Akarati erőfeszítés nehezére esik.

· Engedetlen.

· Látszólag indokolatlan dühkitörések.


Társas kapcsolatok

· Hozzáér másokhoz, /bökdös, ütöget, ..

· Elveszi, amivel más éppen dolgozik vagy játszik.

· Tiszteletlen, de nincs ezzel tisztában.

· Nem tartja be a távolságokat, határokat, szabályokat sem térben, sem a kapcsolatokban.

· Zavarja mások egyéni és csoportos tevékenységét.

· Nem vesz másokat figyelembe.

· Nem látja át a helyzeteket, így folyamatosan konfliktusokba bonyolódik.

· A visszautasítás és kudarc rendkívüli erővel érinti.

· Nincs tudatában, hogy zavarja környezetét kivárás-képtelenségével.

· Nem látja át, mit csinál rosszul, nem érzi a konfliktusok okát, nem érzékeli, hogy mivel idézi elő az elutasítást.

· Saját szabályokat alkot, de azokat sem képes betartani.



Az elsődleges okokra épülve alakul ki másodlagos, harmadlagos tünetként:



· Negatív énkép, bizonytalan ego

· Magatartás-zavar, viselkedés-zavar,

· Személyiségzavar, pszichés és pszichoszomatikus zavarok







A gyermek személyisége torzul, amennyiben nem kap időben segítséget.

















Szakirodalom:

Porkolábné Balogh Katalin munkái

Kuhn Gabriella munkái

Fodor Zoltán: diszlexiára és diszkalkuliára utaló jelek - fejlesztők.hu


Forrás: www.iraszavar.hu