Íráskép kialakulása-kialakítása kisiskolás korban
Itt a nyár. Kicsit több időnk van egymásra. Lehet írásjátékkal is párbeszédes együttlétet kialakítani. Én is írok valamit valamekkorában neked valamilyen színnel, és te is írjál válaszul nekem azt és úgy, ahogy neked jólesik. Ez folytatható, amíg kedvünk van. Lehet viccesen, lehet érzéseket leírva, lehet egy-egy szóhoz tulajdonságokat párosítani, vagy bármit. Ötlet kérdése az egész.. Szabad továbbgondolni… és szabad, sőt kell a gyermek ötleteiből kiindulva, arra építve, az érdeklődésére alapozva indítani az írásjátékokat, akkor biztosan szívesebben fog a szabályokkal teli iskolai füzetbe is írni, hiszen addigra jó barátai lesznek a betűk, szavak. Az íráskép pedig gyakorlással és nyugodt írásbiztonsággal párosulva, egyre szebb lesz.
Érdemes a nyári szabad időszakot ilyen játékos írásra is felhasználni, hiszen a közösen töltött idő mindig a közös öröm. Az együtt átélt élmények vissza nem hozható, megismételhetetlen de bármikor felidézhető pillanatai az életünknek.
Érdemes a nyári szabad időszakot ilyen játékos írásra is felhasználni, hiszen a közösen töltött idő mindig a közös öröm. Az együtt átélt élmények vissza nem hozható, megismételhetetlen de bármikor felidézhető pillanatai az életünknek.
Írásérettség 6-7 évesen alakul ki. Szükséges hozzá a megfelelően kialakult idegrendszer, látás, hallás, csont- és izomrendszer épsége.
Eleinte az íráselemeket tanulják a gyermekek, melyek az óvodai feladatokból ill. a spontán rajzolásból már ismertek számukra. Első osztály végére kialakul a tanult folyóírás. Nem egyszerű ám a betűtanulás, hiszen abba egy felnőtt sem gondol bele, hogy az írás és olvasás együtt jár. Így a magyar abc 42 betűje nem 42, hanem 4x 42 betű felismerésén alapul. (Írott kicsi, írott nagy, nyomtatott kicsi és nyomtatott nagy.) Ugye nem is olyan kevés? Nem csak megjegyezni, de 2x 42-t leírni is tudni kell, és nem szabad ám összekeverni a hasonló írásmozdulatú betűket.
Akinek logopédiai gondja van, az máris nehezebben veszi az akadályt, aki pedig kétnyelvű, vagy más anyanyelvű, szintén nehezebben birkózik meg az elvárásokkal. Ehhez még a helyesírás is azonnal hozzájön és megspékelődik azzal, hogy a figyelemkoncentrációs kitartása milyen volt a csemetének, ha kicsit máshova is figyelt, akkor kihagyások lehagyások is lehetnek a szövegben a helyesírási és egyéni tévedések mellett.…
Persze azt sem szeretik a felnőttek, ha radíroz és csúnya, ha satíroz, ráír, átjavít. Pedig aki nemcsak észreveszi a hibáit, hanem javítani is próbálja, azt el kell ismerni és segíteni, hogy szebb legyen a későbbi íráskép.
Szóval, nincs könnyű dolga a gyerekeknek.
Az íráskép, - a rajzoláshoz hasonlóan - a lapon elhelyezett vonalak rendezettségéből, egyenletességéből vagy bizonyos változások együttesének hatásából áll össze.
Míg rajzban nincs előírva, hogy mekkora formák, milyen elhelyezésben sorakozzanak a lapon, addig az írásnál ez szabályozottabb. Először is: balról jobbra kell haladni, hiszen az írás folyamatossága ezt kívánja meg, míg a rajz sorrendje tetszőleges volt. A méret a vonalazásokhoz igazodik. Álló és szépen kerekített betűkből áll. Vagyis szeretnék, hogy álljon. Szeretné a tanító, szülő és a gyermek is, hiszen a megfelelés vágya, az elfogadottság kritériuma. Sajnos ez nem mindig sikerül. Elsőben még nagy az igyekezet, de később, ahogy az írás kezd automatizálódni - abba ne menjünk most bele, hogy akinek az elején is megerőltető és kudarccal teli volt az írástanulás (netán az olvasás is), annak milyen is lesz a hozzáállása a tanuláshoz, iskolához, tekintélyhez, társakhoz….- egyre egyénibb jelleget ölt az íráskép.
Tulajdonképpen, már az első írásoktól megfigyelhető lenne jobban az írás egyéni jellege, ha hagynánk őket elég nagy (/A/4) üres lapon írni. Az betűk mérete, lendülete, szavak sorok elhelyezése sokkal valóságosabb, természetesen kifejezőbb lenne.
Aki szeretné, kipróbálhatja, hogy nagy üres lapra bármilyen színnel és eszközzel hagyja írni is gyermekét és figyelje meg az eltérést az iskolai és a szabad írás között. Érdekes különbségeket fog észrevenni.
Az írásban, a gyermek személyisége éppen úgy megjelenik, mint a rajzokban. A jól olvasható, rendezett és egyenletes íráskép kialakulásához kellene, hogy legyen lehetősége, szívesen írni, kötetlenül. A kötött-kötelező méret, - 2 vonal között -, elhelyezés - 2 margó között -, meghatározott színnel és eszközzel - grafit ceruzával -, stb. maradjon meg a szabályokkal teli iskolai életnek.
A betűk formáját, gördülékeny vonalvezetését és megfelelő nyomatékát, harmonikus kivitelezését nyugodtan, játékosan gyakorolhatjuk együtt nagyobb lapokon és kevesebb kötöttséggel. Írjon kedve szerint választott vagy másolt szavakat, mondatokat. Különböző méretekkel kísérletezhessen, választhasson a változók sokasága közül, szín, eszköz, szavak, méretek, nyomaték és így a betűk létrehozásának mozdulatai is mélyebben rögzülnek.
Eleinte az íráselemeket tanulják a gyermekek, melyek az óvodai feladatokból ill. a spontán rajzolásból már ismertek számukra. Első osztály végére kialakul a tanult folyóírás. Nem egyszerű ám a betűtanulás, hiszen abba egy felnőtt sem gondol bele, hogy az írás és olvasás együtt jár. Így a magyar abc 42 betűje nem 42, hanem 4x 42 betű felismerésén alapul. (Írott kicsi, írott nagy, nyomtatott kicsi és nyomtatott nagy.) Ugye nem is olyan kevés? Nem csak megjegyezni, de 2x 42-t leírni is tudni kell, és nem szabad ám összekeverni a hasonló írásmozdulatú betűket.
Akinek logopédiai gondja van, az máris nehezebben veszi az akadályt, aki pedig kétnyelvű, vagy más anyanyelvű, szintén nehezebben birkózik meg az elvárásokkal. Ehhez még a helyesírás is azonnal hozzájön és megspékelődik azzal, hogy a figyelemkoncentrációs kitartása milyen volt a csemetének, ha kicsit máshova is figyelt, akkor kihagyások lehagyások is lehetnek a szövegben a helyesírási és egyéni tévedések mellett.…
Persze azt sem szeretik a felnőttek, ha radíroz és csúnya, ha satíroz, ráír, átjavít. Pedig aki nemcsak észreveszi a hibáit, hanem javítani is próbálja, azt el kell ismerni és segíteni, hogy szebb legyen a későbbi íráskép.
Szóval, nincs könnyű dolga a gyerekeknek.
Az íráskép, - a rajzoláshoz hasonlóan - a lapon elhelyezett vonalak rendezettségéből, egyenletességéből vagy bizonyos változások együttesének hatásából áll össze.
Míg rajzban nincs előírva, hogy mekkora formák, milyen elhelyezésben sorakozzanak a lapon, addig az írásnál ez szabályozottabb. Először is: balról jobbra kell haladni, hiszen az írás folyamatossága ezt kívánja meg, míg a rajz sorrendje tetszőleges volt. A méret a vonalazásokhoz igazodik. Álló és szépen kerekített betűkből áll. Vagyis szeretnék, hogy álljon. Szeretné a tanító, szülő és a gyermek is, hiszen a megfelelés vágya, az elfogadottság kritériuma. Sajnos ez nem mindig sikerül. Elsőben még nagy az igyekezet, de később, ahogy az írás kezd automatizálódni - abba ne menjünk most bele, hogy akinek az elején is megerőltető és kudarccal teli volt az írástanulás (netán az olvasás is), annak milyen is lesz a hozzáállása a tanuláshoz, iskolához, tekintélyhez, társakhoz….- egyre egyénibb jelleget ölt az íráskép.
Tulajdonképpen, már az első írásoktól megfigyelhető lenne jobban az írás egyéni jellege, ha hagynánk őket elég nagy (/A/4) üres lapon írni. Az betűk mérete, lendülete, szavak sorok elhelyezése sokkal valóságosabb, természetesen kifejezőbb lenne.
Aki szeretné, kipróbálhatja, hogy nagy üres lapra bármilyen színnel és eszközzel hagyja írni is gyermekét és figyelje meg az eltérést az iskolai és a szabad írás között. Érdekes különbségeket fog észrevenni.
Az írásban, a gyermek személyisége éppen úgy megjelenik, mint a rajzokban. A jól olvasható, rendezett és egyenletes íráskép kialakulásához kellene, hogy legyen lehetősége, szívesen írni, kötetlenül. A kötött-kötelező méret, - 2 vonal között -, elhelyezés - 2 margó között -, meghatározott színnel és eszközzel - grafit ceruzával -, stb. maradjon meg a szabályokkal teli iskolai életnek.
A betűk formáját, gördülékeny vonalvezetését és megfelelő nyomatékát, harmonikus kivitelezését nyugodtan, játékosan gyakorolhatjuk együtt nagyobb lapokon és kevesebb kötöttséggel. Írjon kedve szerint választott vagy másolt szavakat, mondatokat. Különböző méretekkel kísérletezhessen, választhasson a változók sokasága közül, szín, eszköz, szavak, méretek, nyomaték és így a betűk létrehozásának mozdulatai is mélyebben rögzülnek.
Makra Ildikó
Forrás:
http://www.csaladinet.hu/hirek/szabadido/hobbi_kreativitas/14373/iraskep_kialakulasa-kialakitasa_kisiskolas_korban
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése